Személyautó és transzporter abroncsok

stage_image1_lg

Technológia

Abroncsnyomás

Mi a helyes levegőnyomás, és hol találom meg?

Az Ön járművére vonatkozó irányadó abroncsnyomást a jármű és az abroncsok gyártója közösen állapítják meg. Az Ön jármű-abroncs kombinációjához ajánlott abroncsnyomások megtalálhatóak a jármű felhasználói kézikönyvében, a tanksapka fedelének belső oldalán vagy a vezető oldali ajtóoszlopon. 

Az abroncsnyomás a jármű teljesítményének számos fontos jellemzőjére van hatással, így a vezetési kényelemre, a stabil irányíthatóságra, a tapadásra kanyarodáskor és fékezéskor, valamint az általános kezelhetőségre.

A helytelen abroncsnyomással történő vezetés ezen fontos jellemzők közül legalább egyet biztosan negatívan befolyásol.

Hogyan kell ellenőrizni az abroncsnyomást?

Az abroncsokat a jármű- és az abroncsgyártó által megadott levegőnyomásra felfújva kell használni. Ez általában a terhelés és a működési körülmények függvényében változik.

A megadott nyomásérték mindig HIDEG abroncsra vonatkozik, és a minimálisan betartandó értéket jelenti. A meleg abroncs levegőnyomása mindig magasabb, mivel a vezetés során az abroncsban hő halmozódik fel. Ezért soha ne csökkentse a meleg abroncs nyomását, mert lehűlés után a nyomás a minimum érték alá eshet!.

Az abroncsok (ha van, akkor beleértve a pótkereket is) levegőnyomását 14 naponként tanácsos ellenőrizni és kiigazítani. A levegőnyomás ellenőrzése és kiigazítása különösen fontos, ha Ön hosszabb utazásra vagy üdülésre indul, melynek során a többletterhelés miatt szükségessé válhat az abroncsnyomás specifikáció szerinti növelése.

A túlfújás eredménye

A túlfújt abroncsok használata negatívan befolyásolja:

  • a vezetési kényelmet
  • az irányítási stabilitást
  • a jármű kezelhetőségét, különösen nagy sebességgel történő kanyarodásnál
  • a kopásképet (rendellenes kopás)

Mindig tartsa be a jármű- és az abroncsgyártó által a specifikációban ajánlott nyomásértékeket!

Az alulfújás eredménye

Az alulfújt abroncsok használata negatívan befolyásolja:

  • a kormányzási reakciót
  • az irányítási stabilitást
  • a biztonságos vezetést (az abroncs kanyarodáskor elmozdulhat a keréktárcsáról)
  • a gazdaságos működést (nagyobb üzemanyag-fogyasztás, alacsonyabb futásteljesítmény)
  • az abroncs tartósságát
  • a kopásképet (rendellenes kopás)

BIZTONSÁGI FIGYELMEZTETÉS: az alulfújás az abroncs szerkezetében sérüléséhez vezethet. Ennek eredményeként a gumiabroncs tönkremehet, sőt akár durrdefekt is bekövetkezhet. A rejtett sérüléseken már nem segít az abroncsnyomás kiigazítása.

Abroncsnyomás-felügyelő Rendszerek (TPMS)

2014. november 1-jétől kezdve Európában minden új személygépjármű (M1 kategória) kötelező tartozéka az Abroncsnyomás-felügyelő Rendszer (TPMS). Ezek a rendszerek különféle koncepciókon és szenzorokon alapulhatnak, melyeknek alapvetően 2 fő típusa létezik:

  • Közvetlen rendszerek, ahol a nyomásérzékelő szenzorok a szelepbe vagy a keréktárcsához vannak integrálva, illetve az abroncs belsejére vannak rögzítve.
  • Közvetett rendszerek, ahol nincs abroncsra vagy keréktárcsára szerelt nyomásérzékelő szenzor. A nyomáskülönbségek mérése „közvetett módon” történik, például az abroncs gördülési kerületének változásait alapul véve.

Az autógyártók választhatnak akár közvetett, akár közvetlen rendszereket egyaránt.

A TPMS-rendszerek felszerelését és karbantartását ajánlatos abroncsszakértőre bízni.

Nitrogén az abroncsban

Az abroncs felfújásához néha a levegő alternatívájaként nitrogént is kínálnak.

A nitrogén kevésbé reakcióképes gáz, amely alapjában véve nem más, mint száraz levegő, amelyből kivonták az oxigént.

A levegő kb. 78%-a nitrogén. A nitrogént inert tulajdonságai miatt gyakran alkalmazzák erősen specializált abroncshasználat esetén és/vagy nagy igénybevételt jelentő környezetben, így például repülőgépeknél és a bányászatban. A nitrogén az autóversenyzésben is gyakran használatos.

Hétköznapi abroncshasználat esetén az abroncsot nem szükséges nitrogénnel fújni. A nitrogénfeltöltés ugyanakkor nem károsítja az abroncsot, és valamelyest csökkentheti a diffúzió miatti nyomásvesztést. A defektek, az abroncs-keréktárcsa érintkezési felület (perem) szivárgása, a szelep szivárgása, a szelep- keréktárcsa érintkezési felület szivárgása, a kerék szivárgása, stb. miatti nyomásvesztést azonban a nitrogénfeltöltés sem képes megakadályozni.

Az abroncs levegőnyomásának rendszeres karbantartása mindenképpen szükséges és létfontosságú, akár levegő, akár nitrogén van az abroncsban. A nitrogén használata önmagában nem helyettesíti az abroncsnyomás rendszeres karbantartását.

A legteljesebb felhasználói élmény érdekében oldalunkon cookie-kat használunk. Részletes leírást itt talál