Haszongépjármű és busz abroncsok

stage_goods_TT

Truck Tires Goods

Monstrum és műszaki csoda

Minél közelebb lépünk a géphez, annál jobban megértjük, miről kapta a nevét. Amikor a „Hurrikángép” működésbe lép a szlovákiai Continental üzemben, a helyiségben minden megváltozik. Még a levegő is vibrál. A púchovi „Hurrikángép” egyszerre rémisztő monstrum és műszaki mestermunka. Mély betonalapon áll, és közel 15 méter magasra tornyosul: majdnem felér a gyárépület mennyezetéig.  Amikor beindul, az ember az egész testében érzi a rezgését. Ilyen hatalmas erő tombol a gépezet szívében, az óriási dobban.

Image

Akik nem ismerik ezt a gépet, valószínűleg megijednek tőle. Martin Theusner fülének azonban muzsika a gép szörnyű hangja. Theusner vegyészdoktor tervezte és fejlesztette ki a Continental számára a Hurricane újrahasznosító folyamatot, így aztán számára nincs nagyobb öröm, mint látni és hallani működés közben. Már 1996-ban azon törte a fejét, hogyan lehetne újrahasznosítani a hatalmas mennyiségű vulkanizálatlan acélhuzal-hulladékot. Akkoriban menedzserként dolgozott a Continental haszongépjármű-abroncsokkal foglalkozó vállalategységének környezetvédelmi részlegénél. Nem tudott mit kezdeni a ténnyel, hogy a Continental üzemek évi több ezer tonna hulladékot generálnak, amelynek felszámolása igen sokba kerül, ráadásul szemétlerakatokkal terheli a környezetet.

Az abroncsgyártás során ez a hulladékképződés elkerülhetetlen. Az újrahasznosítást azonban igenis meg lehet oldani. Végül is a felhasznált alapanyag még vulkanizálatlan. A tehergépjármű-abroncsokban az acélhuzal az alapanyag-keverékbe van ágyazva, és minthogy az alapanyag-keverék még nem vulkanizált, a hulladék ez esetben két hasonló típusú értékes nyersanyag. Ezeket kell megmenteni, erőforrásokat és szemétlerakási díjakat megtakarítva egy környezetbarát, hasznos és egyúttal gazdaságos eljárással.

Theusner előtt senkinek nem sikerült ipari méretekben elválasztani az alapanyag-keveréket az acélhuzaltól, hogy ezután mindkét összetevőt újrahasznosítsák vagy visszavezessék a gyártási ciklusba. Ez ugyanis nem könnyű. Vannak ugyan roncstelepek vagy hulladékmegsemmisítő berendezések, amelyekben például a mosógépek vas alkatrészeit fémlemezek választják le, de az abroncsok esetében bonyolítja a helyzetet, hogy alapanyag-keverékük gyurmaszerűen formálható.

teaser_66w_image2

Theusnernek azonban mégiscsak támadt egy ötlete, hogy hogyan lehetne elválasztani az acélt a fényes fekete anyagtól. Egy újrahasznosító központok építésével foglalkozó baden-württembergi (Németország) vállalattal kifejlesztetett egy különleges berendezést. Rendkívül erős motorral működik, két vastag felső acéllánca nagy sebességgel forog. A láncok percenként több százszor fordulnak körbe, megannyi ütést mérve az acélhuzal-hulladékra, amelyet egy szállítószalag juttat a nagy dobba. A folyamatos erőhatásnak kitett alapanyag-keverék szemcsék formájában leválik az acélhuzalról. Theusner már az első kísérlet során elégedett lehetett az eredménnyel: „A gumikeverék szemcséi pontosan olyanok voltak, amilyennek elképzeltük, az acélhuzal pedig csillogóan tiszta lett. Nagyon reméltem, hogy így lesz”, meséli a Continental régi alkalmazottja.

Azonban még hosszú időbe telt, amíg a „Hurrikángép” működésbe léphetett. 2012 tavaszán aztán végre minden készen állt. Azóta a Continental európai üzemei mind a szlovákiai üzembe szállítják a vulkanizálatlan acélhuzal-hulladékukat.

A szerkezet kialakítását azonban még tovább kellett finomítani. Csappantyúk és tengelyek bonyolult rendszerére volt szükség, hogy a szemcsék és az acél különböző helyeken hagyják el a dobot. A centrifugálási ciklus alatt a dobba hintőport fújnak, hogy a gumiszemcsék ne ragadjanak egymáshoz. Még át kell esniük néhány lépésen, amíg belevegyülhetnek egy új abroncs alapanyag-keverékébe. A leválasztott fémből hatalmas acélgyapot-gombócok gömbölyödnek egy betontálcán. Ezzel az értékes hulladék készen áll az eladásra az acélipar számára. A gumilapokat az abroncsgyártás során lehet újra felhasználni.

teaser_66w_image3

A hintőporszürke szemcsék ezután útnak indulnak a puchovi gyárépületen keresztül. Először egy dobmágnes választja ki belőlük a visszamaradt vastagabb huzaldarabokat. Mivel azonban a legapróbb fémrészecskék sem tapadhatnak meg benne, a gumikeveréket szemcsékre bontja a nagy dőlésszögű elválasztó – gyakorlatilag egy óriási mágnes –, amely kirostálja az összes fémmaradékot. És ezzel még mindig nincs vége. Mielőtt a szemcsék visszajutnának a Continental alapanyag-keverékek szokásos ciklusába, Theusner megröntgenezi őket. Azokat a szemcséket, amelyekben még mindig vannak apró fémdarabkák, a szerkezet kiválogatja, és újra átereszti a mágneses rendszeren.

Végül a haszongépjármű-abroncsok leendő alapanyag-keveréke fényes krómhengereken folyik át, amelyek többször is átgyúrják a nagy mennyiségű anyagot. Az anyag legnagyobb része a gyártási folyamatból származik. „A tehergépjármű-abroncsok gyártása során keletkező hulladék”, magyarázza Theusner. A fekete anyagtömeget most hengerelik, vágják, ismét hengerelik, majd egy szállítószalag vékony csíkokban szállítja a következő henger alá. Majd folytatódik a hengerelés, vágás, hengerelés. Még néhány állomás, aztán az immár abroncsgyártás-kompatibilis minőségű lapok raklapokra kerülnek.

teaser_66w_image4

A „Hurrikángépből” kikerülő szemcsék hintőporszürke színe már a múlté. A Martin Theusner újrahasznosító rendszeréből kikerülő visszanyert nyersanyag most már maradéktalanul visszaforgatható a gyártási ciklusba, készen arra, hogy új abroncsokban új életet kezdjen!